- Knock, knock!
- Who is there?
- Dishes!
- Dishes who?
- Dishes the Police, open up!
:) Boldog Uj Evet Kivanok!
:) Happy New Year Everyone!
2009. december 31., csütörtök
2009. december 29., kedd
Almaimban Amerika visszainteget...
Minden masodik evben Amerikaban, Phoenixben toltjuk a Karacsonyt. A gyerekek mar eleg nagyok, hogy felfogjak mi tortenik korulottuk es nagyon elvezik a "nyaralast".
Karacsony elott elutaztunk a Grand Canyonhoz, ahol felszalltunk a Polar Express-re es meg sem alltunk az Eszaki sarkig! Talalkoztunk Santa Claus-szal, odaadtuk neki a karacsonyi kivansaglistat, es megkertuk tovabbitsa a Jezuskanak...
Eltoltottunk egy kellemes estet Flagstaff-ban, nagyokat szankoztunk es napoztunk a havon...
A Karacsonyt magyar es amerikai modra is megunnepeltuk, ami a gyerekeknek komoly fejtorest okozott :)
Peti fiam Tylerrel:
A mezeskalacs haz es en ;)
A Polar Express!!!!!!
Peti Flagstaffban:
Navajo indian ajandek targyak vasara Sedona-tol par km-re:
Elise
Katrina
Annapanna :)
Kate baba
Karacsony elott elutaztunk a Grand Canyonhoz, ahol felszalltunk a Polar Express-re es meg sem alltunk az Eszaki sarkig! Talalkoztunk Santa Claus-szal, odaadtuk neki a karacsonyi kivansaglistat, es megkertuk tovabbitsa a Jezuskanak...
Eltoltottunk egy kellemes estet Flagstaff-ban, nagyokat szankoztunk es napoztunk a havon...
A Karacsonyt magyar es amerikai modra is megunnepeltuk, ami a gyerekeknek komoly fejtorest okozott :)
Peti fiam Tylerrel:
A mezeskalacs haz es en ;)
A Polar Express!!!!!!
Peti Flagstaffban:
Navajo indian ajandek targyak vasara Sedona-tol par km-re:
Elise
Katrina
Annapanna :)
Kate baba
2009. december 17., csütörtök
National Geographic
Fiatal sello koromban sokszor arrol almodoztam, hogy egy nap majd a nagy National Geographic fotosa leszek :) (Az almodozasba meg nem halt bele senki, nem igaz?)
Ezert mondhatom nem kis megrendulessel es orommel kevert hascsikarassal vettem tudomasul, hogy Ferber Katalin Japanrol irt konyvebol kozolnek esszeket ezen a heten a www.ng.hu -n. Amint megkaptam a linket mar ugrottam is az oldalra, ahol a cimoldalon az egyik Japanban keszult fotom mosolygott vissza ram. Ez volt az a pont, amikor az eppen a szamban levo muzlimet nem eppen a legnoiesebb modon a laptop monitorara koptem...vegulis jobb, mintha a legcsovembe kerult volna!
Valami ilyesmit erezhetett Neil Amstrong amikor a Holdra lepett... Egy gyerekkori almom valt valora, es meg csak 35 vagyok! ;) vagy 25? jaj, most ugy meg vagyok keveredve!
Ime a link, olvasgassatok:
http://ng.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=14463
(Bocsi, ekezeteket most nem tudok produkalni...)
Ezert mondhatom nem kis megrendulessel es orommel kevert hascsikarassal vettem tudomasul, hogy Ferber Katalin Japanrol irt konyvebol kozolnek esszeket ezen a heten a www.ng.hu -n. Amint megkaptam a linket mar ugrottam is az oldalra, ahol a cimoldalon az egyik Japanban keszult fotom mosolygott vissza ram. Ez volt az a pont, amikor az eppen a szamban levo muzlimet nem eppen a legnoiesebb modon a laptop monitorara koptem...vegulis jobb, mintha a legcsovembe kerult volna!
Valami ilyesmit erezhetett Neil Amstrong amikor a Holdra lepett... Egy gyerekkori almom valt valora, es meg csak 35 vagyok! ;) vagy 25? jaj, most ugy meg vagyok keveredve!
Ime a link, olvasgassatok:
http://ng.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=14463
(Bocsi, ekezeteket most nem tudok produkalni...)
2009. december 12., szombat
Zsuzsa
Mint mindenkit, Zsuzsát is megkérdeztem, hogy írhatok-e róla a blogomban. Szerencsére hozzájárult, így elmondhatom nektek ezt a nem minden napi történetet.
Zsuzsának pár éve elkezdett hullani a haja és lassan az összes szőrzete kihullott. Mint minden nőt, őt is nagyon megviselte ez az állapot. Egy ideig trükkös fésülgetéssel még el lehetett tűntetni a foltokat, de ma már parókában kell járnia. Ez természetesen nagyon visszavetette az önbizalmát, bár ma már nagyon szép, természetes parókákat készítenek, mégsem tudta elfogani a betegségét. Sokáig nem járt el otthonról, bezárkózott, nehezen ismerkedett...
Egy nap felhívott, hogy látta a fotóimat a neten, a blog alapján is szimpatikus voltam neki és megkért, hogy készítsek róla műteremi fotókat kopaszon, hogy jobban el tudja fogadni ezt az állapotot.
Nekem először nagy kihívásnak tűnt a dolog, hiszen még soha nem készítettem kopasz fotókat, és ráadásul ezeknek a fotóknak komoly szerepe volt abban, hogy Zsuzsa jobban elfogadja önmagát.
A fotózás előtt találkoztunk, hiszen tudnunk kellett, hogy tudunk-e majd együtt dolgozni. Jól kellett magát éreznie velem, hogy el tudja engedni magát a fotózás alatt. Szerencsére az első korty kávé után kiderült, hogy nagyon egy húron pendülünk :)
Megbeszéltük a ruhákat, felhívtam egy profi sminkest, megbeszéltük az időpontot és pár nap múlva már ott is voltunk a stúdióban.
Olyan fotókat szerettem volna csinálni, ami természetes, nem agyon Photoshop-olt, mégis szép.
A fotózás alatt Zsuzsa teljesen kinyílt és felszabadult, azt mondta, hogy évek óta nem érezte ilyen jól magát. Nekem és Juditnak (tel. számot tőlem megkaphatjátok), aki a sminket csinálta, ez nagyon jól esett... nekünk talán ugyanakkora élmény volt ez a fotózás.
Azóta együtt járunk smink tanfolyamra Judithoz, egyre szebbek és szebbek leszünk :), sőt Zsuzsa elhatározta hogy megkeres pár modell ügynökséget, hátha kopasz modellre van szükségük... fantasztikus nem?
Pár kép a fotózásról:
Zsuzsa válasza, amiben megkérdeztem, hogy megmutahatom-e a fotót a blogomban:
Zsuzsának pár éve elkezdett hullani a haja és lassan az összes szőrzete kihullott. Mint minden nőt, őt is nagyon megviselte ez az állapot. Egy ideig trükkös fésülgetéssel még el lehetett tűntetni a foltokat, de ma már parókában kell járnia. Ez természetesen nagyon visszavetette az önbizalmát, bár ma már nagyon szép, természetes parókákat készítenek, mégsem tudta elfogani a betegségét. Sokáig nem járt el otthonról, bezárkózott, nehezen ismerkedett...
Egy nap felhívott, hogy látta a fotóimat a neten, a blog alapján is szimpatikus voltam neki és megkért, hogy készítsek róla műteremi fotókat kopaszon, hogy jobban el tudja fogadni ezt az állapotot.
Nekem először nagy kihívásnak tűnt a dolog, hiszen még soha nem készítettem kopasz fotókat, és ráadásul ezeknek a fotóknak komoly szerepe volt abban, hogy Zsuzsa jobban elfogadja önmagát.
A fotózás előtt találkoztunk, hiszen tudnunk kellett, hogy tudunk-e majd együtt dolgozni. Jól kellett magát éreznie velem, hogy el tudja engedni magát a fotózás alatt. Szerencsére az első korty kávé után kiderült, hogy nagyon egy húron pendülünk :)
Megbeszéltük a ruhákat, felhívtam egy profi sminkest, megbeszéltük az időpontot és pár nap múlva már ott is voltunk a stúdióban.
Olyan fotókat szerettem volna csinálni, ami természetes, nem agyon Photoshop-olt, mégis szép.
A fotózás alatt Zsuzsa teljesen kinyílt és felszabadult, azt mondta, hogy évek óta nem érezte ilyen jól magát. Nekem és Juditnak (tel. számot tőlem megkaphatjátok), aki a sminket csinálta, ez nagyon jól esett... nekünk talán ugyanakkora élmény volt ez a fotózás.
Azóta együtt járunk smink tanfolyamra Judithoz, egyre szebbek és szebbek leszünk :), sőt Zsuzsa elhatározta hogy megkeres pár modell ügynökséget, hátha kopasz modellre van szükségük... fantasztikus nem?
Pár kép a fotózásról:
Zsuzsa válasza, amiben megkérdeztem, hogy megmutahatom-e a fotót a blogomban:
Írhatsz nyugodtan a blogodban a fotózásunkról képekkel,
amik rengeteget segítettek nekem az
önelfogadásban!
Épp a napokban gondoltam arra, hogy jó lenne évente
legalább egyszer
csináltatni ilyen képeket (csak kicsit más hangulatút,
vagy nem stúdióban, hanem szabadban).
Állítom, jobb, mint egy pszichológus! :-) Én most
egy honlapon töröm a fejem, ahol többek között a
hajhullásomról és ennek elfogadásáról írnék
fotókkal. Remélem, hogy találkozunk pénteken!
Puszi,Zsuzsa
Karácsonyi családi fotó :)
Egy nem minennapi családi fotó :)
Portrék a gyerekekről a kedvenc játékukkal:
Portrék a gyerekekről a kedvenc játékukkal:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)