Még soha nem voltam a Tisza-tónál, és bár nagyon kíváncsi voltam a környékre, a fantáziámat sokkal jobban izgatta maga az esküvő, mely zsidó szertartás szerint zajlott. Mivel még soha nem voltam zsidó esküvőn fel kellett készülnöm a "menetrendből". A vendégek érkezésekor már rázendített a cigányzenekar, ami gondolom nem annyira autentikus, de remekül játszották a klezmer dalokat is! Megjött a rabbi, a vőlegénnyel és a tanúkkal aláírták a házassági szerződést. Ezután kezdődhetett el maga a szertartás, melynél bulisabbat még aligha láthattam. Már amikor hozták a menyasszonyt ment a tánc, az ének, a tapsolás. Fantasztikus élmény volt!
Bár valószínűleg az év legmelegebb napja volt, a násznép fittyet hányva a tűző napsütésre ünnepelte az ifjú párt.
A vacsora kezdete előtt a vőlegény megköszönte díszvendégeinek, egy holland házaspárnak, amiért a szüleik anno a második világháború alatt bújtatták édesapját, így megmentetve életét. A vőlegénnyel együtt felállt az összes gyermek és unoka, akik áttételesen ugyan, de szintén nekik köszönhették az életüket. Hirtelen összeszámoltam, nyolcan-kilencen lehettek. Megható volt...
A pár perces megemlékezés után jöhetett a kóser vacsora, ami isteni volt, csak a cigányzenészek böködték egy ideig tanácstalanul villájukkal a finomabbnál finomabb fogásokat, míg végül nekik (és nekem :) ) felszolgálták a fincsi sült husit :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése