- Knock, knock!
- Who is there?
- Dishes!
- Dishes who?
- Dishes the Police, open up!
:) Boldog Uj Evet Kivanok!
:) Happy New Year Everyone!
2009. december 31., csütörtök
2009. december 29., kedd
Almaimban Amerika visszainteget...
Minden masodik evben Amerikaban, Phoenixben toltjuk a Karacsonyt. A gyerekek mar eleg nagyok, hogy felfogjak mi tortenik korulottuk es nagyon elvezik a "nyaralast".
Karacsony elott elutaztunk a Grand Canyonhoz, ahol felszalltunk a Polar Express-re es meg sem alltunk az Eszaki sarkig! Talalkoztunk Santa Claus-szal, odaadtuk neki a karacsonyi kivansaglistat, es megkertuk tovabbitsa a Jezuskanak...
Eltoltottunk egy kellemes estet Flagstaff-ban, nagyokat szankoztunk es napoztunk a havon...
A Karacsonyt magyar es amerikai modra is megunnepeltuk, ami a gyerekeknek komoly fejtorest okozott :)
Peti fiam Tylerrel:
A mezeskalacs haz es en ;)
A Polar Express!!!!!!
Peti Flagstaffban:
Navajo indian ajandek targyak vasara Sedona-tol par km-re:
Elise
Katrina
Annapanna :)
Kate baba
Karacsony elott elutaztunk a Grand Canyonhoz, ahol felszalltunk a Polar Express-re es meg sem alltunk az Eszaki sarkig! Talalkoztunk Santa Claus-szal, odaadtuk neki a karacsonyi kivansaglistat, es megkertuk tovabbitsa a Jezuskanak...
Eltoltottunk egy kellemes estet Flagstaff-ban, nagyokat szankoztunk es napoztunk a havon...
A Karacsonyt magyar es amerikai modra is megunnepeltuk, ami a gyerekeknek komoly fejtorest okozott :)
Peti fiam Tylerrel:
A mezeskalacs haz es en ;)
A Polar Express!!!!!!
Peti Flagstaffban:
Navajo indian ajandek targyak vasara Sedona-tol par km-re:
Elise
Katrina
Annapanna :)
Kate baba
2009. december 17., csütörtök
National Geographic
Fiatal sello koromban sokszor arrol almodoztam, hogy egy nap majd a nagy National Geographic fotosa leszek :) (Az almodozasba meg nem halt bele senki, nem igaz?)
Ezert mondhatom nem kis megrendulessel es orommel kevert hascsikarassal vettem tudomasul, hogy Ferber Katalin Japanrol irt konyvebol kozolnek esszeket ezen a heten a www.ng.hu -n. Amint megkaptam a linket mar ugrottam is az oldalra, ahol a cimoldalon az egyik Japanban keszult fotom mosolygott vissza ram. Ez volt az a pont, amikor az eppen a szamban levo muzlimet nem eppen a legnoiesebb modon a laptop monitorara koptem...vegulis jobb, mintha a legcsovembe kerult volna!
Valami ilyesmit erezhetett Neil Amstrong amikor a Holdra lepett... Egy gyerekkori almom valt valora, es meg csak 35 vagyok! ;) vagy 25? jaj, most ugy meg vagyok keveredve!
Ime a link, olvasgassatok:
http://ng.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=14463
(Bocsi, ekezeteket most nem tudok produkalni...)
Ezert mondhatom nem kis megrendulessel es orommel kevert hascsikarassal vettem tudomasul, hogy Ferber Katalin Japanrol irt konyvebol kozolnek esszeket ezen a heten a www.ng.hu -n. Amint megkaptam a linket mar ugrottam is az oldalra, ahol a cimoldalon az egyik Japanban keszult fotom mosolygott vissza ram. Ez volt az a pont, amikor az eppen a szamban levo muzlimet nem eppen a legnoiesebb modon a laptop monitorara koptem...vegulis jobb, mintha a legcsovembe kerult volna!
Valami ilyesmit erezhetett Neil Amstrong amikor a Holdra lepett... Egy gyerekkori almom valt valora, es meg csak 35 vagyok! ;) vagy 25? jaj, most ugy meg vagyok keveredve!
Ime a link, olvasgassatok:
http://ng.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=14463
(Bocsi, ekezeteket most nem tudok produkalni...)
2009. december 12., szombat
Zsuzsa
Mint mindenkit, Zsuzsát is megkérdeztem, hogy írhatok-e róla a blogomban. Szerencsére hozzájárult, így elmondhatom nektek ezt a nem minden napi történetet.
Zsuzsának pár éve elkezdett hullani a haja és lassan az összes szőrzete kihullott. Mint minden nőt, őt is nagyon megviselte ez az állapot. Egy ideig trükkös fésülgetéssel még el lehetett tűntetni a foltokat, de ma már parókában kell járnia. Ez természetesen nagyon visszavetette az önbizalmát, bár ma már nagyon szép, természetes parókákat készítenek, mégsem tudta elfogani a betegségét. Sokáig nem járt el otthonról, bezárkózott, nehezen ismerkedett...
Egy nap felhívott, hogy látta a fotóimat a neten, a blog alapján is szimpatikus voltam neki és megkért, hogy készítsek róla műteremi fotókat kopaszon, hogy jobban el tudja fogadni ezt az állapotot.
Nekem először nagy kihívásnak tűnt a dolog, hiszen még soha nem készítettem kopasz fotókat, és ráadásul ezeknek a fotóknak komoly szerepe volt abban, hogy Zsuzsa jobban elfogadja önmagát.
A fotózás előtt találkoztunk, hiszen tudnunk kellett, hogy tudunk-e majd együtt dolgozni. Jól kellett magát éreznie velem, hogy el tudja engedni magát a fotózás alatt. Szerencsére az első korty kávé után kiderült, hogy nagyon egy húron pendülünk :)
Megbeszéltük a ruhákat, felhívtam egy profi sminkest, megbeszéltük az időpontot és pár nap múlva már ott is voltunk a stúdióban.
Olyan fotókat szerettem volna csinálni, ami természetes, nem agyon Photoshop-olt, mégis szép.
A fotózás alatt Zsuzsa teljesen kinyílt és felszabadult, azt mondta, hogy évek óta nem érezte ilyen jól magát. Nekem és Juditnak (tel. számot tőlem megkaphatjátok), aki a sminket csinálta, ez nagyon jól esett... nekünk talán ugyanakkora élmény volt ez a fotózás.
Azóta együtt járunk smink tanfolyamra Judithoz, egyre szebbek és szebbek leszünk :), sőt Zsuzsa elhatározta hogy megkeres pár modell ügynökséget, hátha kopasz modellre van szükségük... fantasztikus nem?
Pár kép a fotózásról:
Zsuzsa válasza, amiben megkérdeztem, hogy megmutahatom-e a fotót a blogomban:
Zsuzsának pár éve elkezdett hullani a haja és lassan az összes szőrzete kihullott. Mint minden nőt, őt is nagyon megviselte ez az állapot. Egy ideig trükkös fésülgetéssel még el lehetett tűntetni a foltokat, de ma már parókában kell járnia. Ez természetesen nagyon visszavetette az önbizalmát, bár ma már nagyon szép, természetes parókákat készítenek, mégsem tudta elfogani a betegségét. Sokáig nem járt el otthonról, bezárkózott, nehezen ismerkedett...
Egy nap felhívott, hogy látta a fotóimat a neten, a blog alapján is szimpatikus voltam neki és megkért, hogy készítsek róla műteremi fotókat kopaszon, hogy jobban el tudja fogadni ezt az állapotot.
Nekem először nagy kihívásnak tűnt a dolog, hiszen még soha nem készítettem kopasz fotókat, és ráadásul ezeknek a fotóknak komoly szerepe volt abban, hogy Zsuzsa jobban elfogadja önmagát.
A fotózás előtt találkoztunk, hiszen tudnunk kellett, hogy tudunk-e majd együtt dolgozni. Jól kellett magát éreznie velem, hogy el tudja engedni magát a fotózás alatt. Szerencsére az első korty kávé után kiderült, hogy nagyon egy húron pendülünk :)
Megbeszéltük a ruhákat, felhívtam egy profi sminkest, megbeszéltük az időpontot és pár nap múlva már ott is voltunk a stúdióban.
Olyan fotókat szerettem volna csinálni, ami természetes, nem agyon Photoshop-olt, mégis szép.
A fotózás alatt Zsuzsa teljesen kinyílt és felszabadult, azt mondta, hogy évek óta nem érezte ilyen jól magát. Nekem és Juditnak (tel. számot tőlem megkaphatjátok), aki a sminket csinálta, ez nagyon jól esett... nekünk talán ugyanakkora élmény volt ez a fotózás.
Azóta együtt járunk smink tanfolyamra Judithoz, egyre szebbek és szebbek leszünk :), sőt Zsuzsa elhatározta hogy megkeres pár modell ügynökséget, hátha kopasz modellre van szükségük... fantasztikus nem?
Pár kép a fotózásról:
Zsuzsa válasza, amiben megkérdeztem, hogy megmutahatom-e a fotót a blogomban:
Írhatsz nyugodtan a blogodban a fotózásunkról képekkel,
amik rengeteget segítettek nekem az
önelfogadásban!
Épp a napokban gondoltam arra, hogy jó lenne évente
legalább egyszer
csináltatni ilyen képeket (csak kicsit más hangulatút,
vagy nem stúdióban, hanem szabadban).
Állítom, jobb, mint egy pszichológus! :-) Én most
egy honlapon töröm a fejem, ahol többek között a
hajhullásomról és ennek elfogadásáról írnék
fotókkal. Remélem, hogy találkozunk pénteken!
Puszi,Zsuzsa
2009. november 27., péntek
Esküvő Veresegyházon
Este fess a pesti nő
Editnek és a hajfestékeknek köszönhetem a természetes szőkeségemet. Sajnos már nem sokáig... de megpróbálok úgy tenni, mintha nem lennék féltékeny a kisfickóra a pocakban. Ezentúl ő kapja majd a finom masszírozásokat hajmosás után...
Edit finom ebéddel várt, majd utána hogy, hogy nem dumáltunk egy picit, míg ránk nem sötétedett! Pánikszerűen elkezdtem fotózni, hogy pár kép mégiscsak készüljön róla, mielőtt lemegy a Nap, aztán persze folytattuk a plentyizést :)
Edit finom ebéddel várt, majd utána hogy, hogy nem dumáltunk egy picit, míg ránk nem sötétedett! Pánikszerűen elkezdtem fotózni, hogy pár kép mégiscsak készüljön róla, mielőtt lemegy a Nap, aztán persze folytattuk a plentyizést :)
Bugsy
Üzleti portré fotó
Pocak díva :)
2009. szeptember 6., vasárnap
Kiállítás - Egy csepp Jappán
Pénteken este felraktam egy kiállítást a Francesco kávéházban, amelyet lassan már második otthonomnak nevezhetek :) (Bp. Ferenc tér 11.)
A kiállítás anyaga a márciusi és júniusi Japán útjaimon készült fotókból került ki. Mindkét alkalommal esküvőre voltam hivatalos vendégként, de ha már ott voltam, nem bírtam ki, hogy ne fotózzak... Sajnos mind a kettő esküvő nyugati stílusú volt, de szerencsére júniusban el tudtam menni egy szombaton Tokyóban a Meiji szentélybe (http://en.wikipedia.org/wiki/Meiji_Shrine), ahol sikerült tradicionális, kimonós esküvőket fotózni. Fantasztikus látvány a nagy piros esernyő, amit az ifjú pár felett cipelnek...
A kiállításon többségében japán esküvői fotók láthatók, bár becsempésztem pár portrét is, pl. cosplay lányokat (http://en.wikipedia.org/wiki/Cosplay) és még egy grafikámat is... Felraktuk az esküvői kimonómat is, amit Honen Mansaku étterem tulajdonosától kaptam, amikor hazajöttem Magyarországra miután lejárt az ösztöndíjam (én voltam az egyedüli szőke pincérnő egész Kitakyushu városban :) )... Igazi gyönyörű selyem kimonó, kézi festéssel és arany hímzéssel, hiányzik is az előszoba falamról, de hát mindent Ferencvárosért!
A kiállítás megnyitója 2009 szeptember 11.-én, pénteken 19,00 órakor lesz a kávézóban. Gyertek és mulassunk egy nagyot!
Egy kis ízelítő a fotókból:
A kiállítás anyaga a márciusi és júniusi Japán útjaimon készült fotókból került ki. Mindkét alkalommal esküvőre voltam hivatalos vendégként, de ha már ott voltam, nem bírtam ki, hogy ne fotózzak... Sajnos mind a kettő esküvő nyugati stílusú volt, de szerencsére júniusban el tudtam menni egy szombaton Tokyóban a Meiji szentélybe (http://en.wikipedia.org/wiki/Meiji_Shrine), ahol sikerült tradicionális, kimonós esküvőket fotózni. Fantasztikus látvány a nagy piros esernyő, amit az ifjú pár felett cipelnek...
A kiállításon többségében japán esküvői fotók láthatók, bár becsempésztem pár portrét is, pl. cosplay lányokat (http://en.wikipedia.org/wiki/Cosplay) és még egy grafikámat is... Felraktuk az esküvői kimonómat is, amit Honen Mansaku étterem tulajdonosától kaptam, amikor hazajöttem Magyarországra miután lejárt az ösztöndíjam (én voltam az egyedüli szőke pincérnő egész Kitakyushu városban :) )... Igazi gyönyörű selyem kimonó, kézi festéssel és arany hímzéssel, hiányzik is az előszoba falamról, de hát mindent Ferencvárosért!
A kiállítás megnyitója 2009 szeptember 11.-én, pénteken 19,00 órakor lesz a kávézóban. Gyertek és mulassunk egy nagyot!
Egy kis ízelítő a fotókból:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)